Változások az acélipar területén,karbonadó, amit a pénztárcánk is érezni fog

Mi is az a CBAM?

• Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM)
• A CBAM az EU karbonhatár-korrekciós mechanizmusa: lényegében a „szénadó” „üvegház adó”, azon importált termékekre, melyek beépített CO₂-kibocsátással rendelkeznek.
• Az acélgyártás energiaigényes. Ez azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátás keletkezik.
• A mechanizmusnak arra kell ösztönöznie az érintett ágazatokat, hogy korszerűsítsenek, és ezáltal csökkentsék szénlábnyomukat.
• Célja az, hogy kiegyensúlyozza az EU belső piacát: az EU-ban működő acél- és más vállalatok már fizetnek a kibocsátásért az ETS (Emission Trading System) révén, míg külső gyártók eddig gyakran megúszták ezt a költséget.
• A CBAM fokozatos bevezetése: 2026-tól indul, amikor az importőrök már CBAM-igazolásokat kell, hogy vásároljanak az importált acél termékek beágyazott kibocsátása alapján.
• Egyes elemzők szerint ezek a változások az acélipari gyártókat védik, talán túlzottan is, azonban az EU feldolgozó ipara komoly megpróbáltatások elé fog nézni az elkerülhetetlen áremelkedések miatt.
• Az Független Fémforgalmazók Európai Szövetsége szerint a CBAM bevezetése önmagában a jövő év elejétől legalább 10%-kal fogja növelni az acélárakat.

Vámok és kvóták:

   Az EU-n kívülről érkező acél vámmentes kvótáinak 50%-os csökkentését is bejelentették, miközben a kvóta túllépése utáni vámok 25%-ról 50%-ra fognak emelkedni. Láthatjuk, hogy a hazai és a külföldi gyártó cégek nagyon nehéz helyzetbe kerülnek ezzel a lépéssel.

  Nagyon sok esetben az alapanyagok Ázsiából érkeznek, ezáltal a már megszokott, kedvező árú lemezek ideje sajnos leáldozóban van, ha a kvótát, és az új CBAM adót egyszerre élesítik. Sőt, az áremelkedésen túl súlyos alapanyaghiány is sújthatja az iparágat.

 A lépés célja, hogy megvédje a kontinens iparát az olcsó külföldi acéltól, szinkronba kerülve az amerikai vámokkal, hiszen az EU korábban jelezte, hogy szorosan együttműködik Washingtonnal egy fémszövetség kialakításában, hogy megvédjék termelésüket Kínától.

 Emellett a bizottság országonként is meghatározná a kvótákat, hogy megakadályozza a gyártók trükközését és az acél átcsempészését más országokon keresztül. 

A mechanizmus kétévente, a teljes szabályozás bevezetését követően pedig ötévente felülvizsgálatra kerülne, a piaci trendekhez és a túltermeléshez igazítva.

Milyen következményei lesznek ezen intézkedéseknek, hogyan reagál a piac?

Egyelőre nehéz megmondani, nyilván a környezetvédelem szempontjából az EU belső gazdaságának védelme szempontjából fontos lépés, azonban milyen hosszútávú hatásai lesznek még a jövő titka, egy biztos tényt állíthatunk, az acéltermékek árai növekedni fognak 2026-tól.