Valóban svédacél a "svédacél?"

Borlänge egy iparváros Svédország Dalarna megyéjében. Itt található a híres „svédacél” gyár, az SSAB.
A svédacél kialakulásának főbb állomásai
•          Középkor – A svéd bányavidék (pl. Bergslagen) vasércéről már ekkor ismert volt, hogy tisztább és kevesebb szennyezőt tartalmaz, mint az európai átlag.
•          16–17. század – Megindul a nagyobb volumenű vas- és acéltermelés, Svédország fokozatosan vezető szerephez jut Európában.
•          18. század – A „svédacél” fogalma megszületik. Cementálásos eljárással készül, és fő exportcikké válik, különösen Anglia felé (pl. Sheffield fegyver- és szerszámgyártása).
•          19. század közepe – Megjelenik a Bessemer-eljárás, amely forradalmasítja a világ acélgyártását. A folyékony nyersvasból kiégetik a fölösleges elemeket, mint például a mangánt, a szilíciumot. Svédország vasérce továbbra is keresett marad a tisztasága miatt.
•          20. század – A svéd acélipar specializálódik: kiváló minőségű szerszámacélok, rozsdamentes acélok és ipari ötvözetek gyártása válik jellemzővé.
•          Napjainkban – A „svédacél” nemcsak ipari minőséget jelöl, hanem kulturális szimbólummá vált: a tartósság, megbízhatóság és precizitás jelképe.
 
Különleges acélok a világban
 
Svédország – svédacél
            •          Híres a rendkívül tiszta vasércről (alacsony kén- és foszfortartalom).
            •          Kiemelkedő szerszámacélok, rozsdamentes acélok és csapágyacélok gyártása.
            •          A „svédacél” fogalma a minőség és megbízhatóság szimbóluma.
 
Németország – solingeni acél
            •          Solingen városa évszázadok óta híres a pengékről, késekről, ollókról.
            •          Nagy hagyomány a szerszám- és fegyveracélok előállításában.
            •          Németország a mai napig vezető a speciális ipari ötvözetekben (pl. Thyssenkrupp).


 Japán – tamahagane és modern japán acél
•          A hagyományos „tamahagane” acél szamurájkardok alapanyaga volt.
•          Ma a japán késpengék (pl. Seki, Sakai) világhírűek tisztaságuk és élességük miatt.
•          Japán a modern iparban is híres a szuperkemény ötvözetekről (pl. Hitachi acélok).
 
 
 Egyesült Királyság – sheffieldi acél
•          Sheffield a 18–19. században az acélgyártás központja volt.
•          A „Sheffield steel” fogalom a minőség jelképe lett, főleg evőeszközöknél és szerszámoknál.
•          Rozsdamentes acél feltalálása is brit mérnökhöz (Harry Brearley, 1913) kötődik.
 
 
Amerikai acél
•          Az USA a 19–20. században a világ egyik legnagyobb acélipari központjává vált (pl. Pittsburgh).
•          Modern időkben híres a repülőgépipari és katonai ötvözetekről, valamint a „Damascus-pattern” acél reneszánszáról a késpiacokon.
 
 Remélem ismét sikerült érdekességeket megosztani Veletek. Célunk, hogy az acél világát megismertessük a vásárlóinkkal, tudást és ismereteket adjunk át.